Jeff 2008. november 03-án született 2 kg körüli ivartalanított yorkshire terrier keverék kisfiú.
Ő is a ma tipikus külföldre költözés miatti családszakadás áldozata. Megélhetési gondok miatt a család egyik fele már külföldön, a másik sok-sok – nem nyolc - órát dolgozik naponta, kifelé kacsingat, a kutya nekik már csak nyűg.
Pedig Jeff igazán nem az. Sőt! Hihetetlen kis fickó! Ellentétben azzal, amit nagyon sok aprócskánál tapasztalni, azaz hogy termetét túlfejlett egóval pótolja, Jeff énképe teljesen reális: tudja, hogy miniatűr, nem akar oroszlánt játszani, és azt is, hogy ha rálépnek, átrobognak rajta a többiek – akár rossz szándék nélkül is, mert olyan kicsi, nem veszik észre – ez neki fáj.
Ennek megfelelően Jeffnek hihetetlenül kifinomult és elegáns túlélési stratégiája van. Leginkább kivár: figyeli, elemzi az eseményeket, oszt, szoroz, gyököt von, és aztán cselekszik. Azaz, hagyja, hogy a vehemense péppé tapossa egymás tyúkszemét, izmozzon egymással, ő ebből kimarad, mert rájött, hogy mindenki – így ő is – kap, igazságosan. Fölösleges tehát adok-kapok megküzdeni a jutifalatért, almáért, bármiért. Az is tudatosult benne, hogy a kicsi termet meg előny is lehet. Szép észrevétlenül, fal mellett is előre lehet kerülni a sorban.
Mozgásigénye kicsi. Ezt fejleszteni kell, ahogy állóképességét is. Fájdalmas volt azonban eddig minden mozdulat. Jeff igen súlyos térdkalácsficam műtéten esett át, IV. fokozatú patellaficama volt a jobb lábában (szomorú dolog, a gazdája nem is tudott a problémáról), továbbá hét fogát kellett egyszerre kihúzni,mert szájhigiéniája ……. lényegében nem volt. Ha az ember ezekkel a problémákkal él együtt, bizony nem lesz túl jókedvű, ha megszűnnek, visszalendül a rendes énjébe. Ugyanez történt nála is. A korábban visszahúzódó, rosszkedvű kiskutya egyre többet szaladgál, ha látja, készítjük a hámját, pórázát, örül a sétának, rázza magát, vigyorog ezerrel, hanyatt veti magát, kéri a simit. Nagyon szeret kint portyázni a kertben. A falka többi tagjához képest jobban igényli, hogy kint szöszöljön, szaglásszon, ismerkedjen, szemrevételezzen, napozzon.
Nagy falkában él, problémamentesen, rengeteg különböző méretű , korú és nemű, frissen vagy régebben ivartalanított kutyával. Nem igazán vegyül, és játszani egyáltalán nem játszik velük. Talán jobban fog majd nyitni a többi kutya felé, de egyenlőre nem velük, csak békésen mellettük él. Egy kivétel van ez alól: Karak, aki lévén, éhhalál szélén állt, nem a Jeffnél megszokott finom (és nem finomkodó!), úrias stílusban eszik, hanem gyilkol, harap, karmol, hogy minden 3 m-en belüli ennivaló az övé legyen. Jeffnek ez nagyon nem tetszik, és ilyenkor felháborodásában minden ugatásnál nagyokat pattanva teremti le – és futamítja meg –a nála kb. négyszer nagyobb kutyát. A hőbörgésnél tovább azonban nem lép.
Az emberek felé nagyon nyitott, igényli azonban a privát szférát is – ahogy az emberét is elfogadja. Jelzi, hogy „vagyok!”, pontosabban: felajánlja a barátkozás lehetőségét, de ha a gazdinak dolgoznia kell, se meg nem sértődik, se nem erőszakolja a játékot.
Olyan család lenne a számára ideális, ahol sok figyelmet kap, de észreveszik azt is, ha inkább egyedül lenne. Lehet kutyatársa, de nagy falkát nem szeretne.

kapcsolódó oldal: http://xn--llatsember-r4a4h.hu/allatok_gazd.php?id=000875