Állat és Ember - Kutyakötelesség klub

Kutyakötelesség klub


2012-06-16 - Kutyakötelesség Klub - Csinos is, okos is, ki az? Hát a vadászgörény!
 

Helyszín: Pestújhelyi Közösségi Ház
Címe: Budapest, XV. ker. Szűcs István utca 45.
Időpont: 2012. június 16. 10.00-13.00 óra között

A klub-foglalkozás témái a következők:
Ismerjük meg - A játékos és kíváncsi ragadozó: a vadászgörény

Jeles napok - Környezetvédelmi világnap

Néphagyomány – Szent Iván hava

Felelős állattartás – szeretet

Kézműves – függőágy görényeknek, ill. egyéb kisállatoknak
(azok a gyerekek, akinek nincsen otthon olyan kisállatuk, aki ezt használni tudná, felajánlhatják az előadón keresztül a vadászgörény fajtamentésnek a művüket!


Beszámoló:A mai Kutyakötelesség több szempontból is rendhagyó volt, ami talán illett is az évadzáró jelleghez. Vendégeink (és fő témánk) a görények voltak. Megint rá kellett jönnünk, hogy a köztudatban élő elképzelések nem mindig igazak: hiába, hogy sokszor szitokszóként hangzik el szerencsétlen állatok neve (én nem lennék rá büszke, ha valaki legörényezne…), ezek a lények valójában jófej, sőt barátságos állatok. Persze nem szabad elfelejtenünk, hogy alaptermészetüket tekintve ők ragadózók, de csak a kisebb rágcsálókra (egerek, patkányok) veszélyesek. Vendégünktől azt is megtudhattuk, hogy az okos emberek ennek még hasznát is veszik: ha valahol nagyon elszaporodnak a fenti nemkívánatos elemek, a település „görényes emberétől” kölcsönöznek egy-két „biofegyvert”, és így szabadulnak meg tőlük.
A háziállat státuszban tartott görények azonban hihetetlenül barátságosak az emberrel. Legszembetűnőbb jellemzőjük az volt, hogy úgy izegtek-mozogtak, mint a duracellnyuszik. Állandóan mentek volna, nézelődtek, másztak fel az ember vállán, nyakán (néhányan még fülmosdatást is kaptunk tőlük :D). Otthon játszani is szoktak, egymással és egyéb játékszerekkel. (A pingponglabdát állítólag imádják!) A legfantasztikusabb a hihetetlen hajlékonyságuk volt: gyakorlatilag össze lehet őket hajtogatni, és semmi bajuk nem esik tőle, még csak rosszul sem érzik magukat.
Szomorúan tudtuk meg viszont, hogy manapság már a görények közt is van mentésre szoruló: az emberi felelőtlenség és a viszonylag nagyszámú szaporulat miatt egyre több a háziállatként született, de megunt, kidobott állat. Márpedig az embernél született és felnőtt görények már nem tudnak alkalmazkodni a „vad” körülményekhez, önállóan nem maradnak életben.
Pedig tényleg semmit sem vétenek, amiért meg kéne tőlük szabadulni: szobatiszták, mert alomba végzik a dolgukat, a lakásban nem rombolnak, még szabadon eresztve sem (persze azért némi óvatosság nem árt), sőt, előadónk személyesen ismer olyan görényt, aki a család kutyájával is nagyszerűen kijön! A szaguk sem vészes, bár tény és való, érezhető, de – figyelem! – az ivartalanítás után érezhetően csökken (plusz egy előny, a nemkívánt szaporulat elkerülése mellett!). Három görényvendégünk is mentett állat, és – ahogy meg is győződhettünk róla – mindegyikük külön egyéniség, határozottan nem összekeverhetőek, és nem csak a színük miatt. Igaz, a görények népe ebben is nagy változatosságot mutat, sőt, különösen sok az albínó görény – ez tudatos emberi szelekció következménye: mivel a görényeket vadászatra is használták/használják, célszerű a feltűnő fehér szín, hogy könnyen-gyorsan meg lehessen különböztetni őket a hasonló alkatú és méretű zsákmánytól.

Kivételesek voltunk a kreatív szekcióban is. Bevetettünk ugyanis egy titkos fegyvert: a varrógépet! Görényeknek (ki másnak…) készültek függőágyak. (Fene a kényes ízlésüket, ezek az állatkák imádnak a ketrec tetejére felfüggesztett ágyacskában durmolni!) Zsuzsa segítségével és útmutatásával négy bátor jelentkező is akadt, aki megpróbálkozott a veszedelmes masinával. (Minda négyen lányok voltak, a fiúknak inukba szállt a bátorsága :D) És nagyon szépeket alkottak! A mentett görények végülis csak hármat kaptak meg ajándékba, mivel kiderült, hogy a klubosaink közt akad egy „degus család” is – ők hazavitték a saját kisrágcsálónak a szép, puha függőágyat.
A foglalkozás végére pedig azt is megláttuk, amit Csilla (akinek nagyon köszönjük, hogy eljött hozzánk – átautózta a fél országot, hogy itt lehessen, és még állat-vendégeket is hozott) az elején elmondott, csak nem hittük el: hogy a görényeknek két állapota létezik, a bekapcs és a kikapcs. Bekapcs, vagyis totális nyüzsgés volt majdnem végig, de dél körül elérkezett a kikapcs is, és az addig lelőhetetlen állatok gyakorlatilag kómás álomba estek. Ilyenkor állítólag arra se ébrednek fel, ha felkapjuk és körbehurcolásszuk őket a szobában, de ezt azért nem próbáltuk ki…
Így búcsúzott a nyári szünet előtti utolsó Kutyakötelesség Klub. Kívánunk kellemes vakációt minden 18 éven aluli résztvevőnek, az a fölöttieknek kellemes nyarat!

A Magyar Vadászgörény Klubnak pedig köszönjük a tartalmas előadást!

plakát: 2012_05.jpg



külső képtár: http://gallery.site.hu/u/kasznakati/egyesuleti_kepek/2012_0609/...

kapcsolódó oldal: http://allatesembere.wordpress.com/2012/06/20/csinos-is-okos-is-ki-az-hat-a-vada