Állat és Ember - Hírek

Hírek


2018-01-09 - Pokolból a boldogságba - Söjtöri Beauty új élete
 

Amikor először olvastam a Söjtörkékről azt gondoltam, én nem szeretnék közülük kutyát. Kizárt, hogy normális kapcsolatra képesek legyenek, ha évekig abban éltek, amiben. Aztán láttam őket, és arra gondoltam, de ha segíteni akarok, akkor pont az a segítség, pont az a kihívás, ha közülük viszek haza. Végül nem én döntöttem, hanem Te. Azzal, hogy őket hoztad be az ismerkedő szobába. És azzal, hogy amikor én nem kértem be Beautyt, akkor te rákérdeztél, hogy őt ne? És igazad volt. De!

Arra is rájöttem, tévedtem. De, képesek lesznek normális kapcsolatra. Azonnal meggyőzött a látvány, hogy amikor beléptél a szobába, a kutyák úgy vettek körül, ugráltak rád, mintha Isten volnál. Valahol az is vagy.

Tobihoz választottam, és azt hiszem, jól választottam (segítségeddel). 3 hete van nálunk Beauty, és elképesztő élmény látni az átalakulását. Csodálatos. Köszönöm Neked, hogy részem lehet ebben az élményekkel teli útban, amit együtt teszünk meg Beautyval

Pokolból a boldogságba

Megérkezett! Tele félelemmel. Az egyetlen ember, aki biztonságot jelentett számára, itt hagyta. Nem érinthettük meg, nem simogathattuk, mert elszaladt. Egy biztos pontot talált, az ágy, amit már az első percben birtokba vett. Kellően kicsi volt ahhoz, hogy körülölelje, és legalább látszólagos biztonságot nyújtson számára. Engem már ismert, látogattam sokat a menhelyen, de ott nem nyitott, várta Katát az ajtóban reszketve, hogy jöjjön már érte, vigye „haza”, mentse meg ettől az akárkitől, aki ugyan finom falatokat mindig hoz, de azt már megette, hát, mit akar még tőle?
Érkezése után gyorsan megértette mi az új felállás, így 2 m távolságot tartva ugyan, de mindig ott volt, ahol én. A családtagokat nagy ívben kerülte. Lépcsőt nem használt, tv-t nem látott, a tükörképe érthetetlen volt számára. Minden új volt, és lássuk be, nagyon félelmetes. A legapróbb zajoktól is pánikba esett olyannyira, hogy ész nélkül menekült, nem törődve semmivel. Ami az útjába került: asztalláb, másik kutya, stb, mindennek ment neki.
A döbbenet ebben az volt, hogy ekkor már hatalmas utat tett meg Katánál a menhelyen, őt ugyanis korábban nem érintette simogató kéz, az ember csak bajt jelentett számára. Nem látott napot, nem érezte a szelet, nem tudta, hogy milyen érzés térben élni, soha nem futhatott. Katánál ezeket már megtapasztalta, ahogyan azt is, hogy milyen az, amikor rendszeresen enni és inni kap, mégpedig jót….. azok is új ízek.
Ő Söjtörről jött. Egy pici ketrecbe zárva élt, ugyanabban a ketrecben még másik négy kutyával. 3 éves. Több, mint 2 és fél évet húzott le ott. Kölyökként is, amikor játszania, szaladgálnia kellett volna, ismerkedne a világgal. Mája károsodott az éhezéstől és a rossz tápláléktól (tetemek), csontjai nem megfelelően fejlődtek. Csont és bőr volt, amikor onnan kikerült.
Lehet belőle valaha ember-kompatibilis kutya? – tettem fel a kérdést.
5 hete van nálunk Beauty. 5 hete ejt egyik ámulatból a másikba. Napról napra változik, fejlődik, hihetetlen ütemben. Gyönyörűen használja a pelenkát, pórázon is sétál már! Bátran szaladgál és szaglászik a kertben. Imád játszani, hatalmas hancúrt tud rendezni.  A papucsunkat is cincálja, mindent megrág, hiszen ő most fedezi fel a világot. Egy miniatürizált zabagép, így súlya szépen gyarapszik. Rengeteget nyújtózkodik, mintha be akarná pótolni a korábbi éveket. Szeretik egymást a másik kutyusunkkal, Tobival.
Iggggazi kislány: folyton a tükörképét bámulja, és bármi trauma éri, nem vakkant, vagy nyüszít, hanem szó szerint torka szakadtából sikoltozik. Én ilyet még nem hallottam kutyától.  Specialitása még a díszpárna tetejéről félig lelógva alvás minden változata.
Ha leülök a kanapéra, az ölembe mászik, és rövid simogatás után kényelembe helyezi magát, majd békésen alszik. Igaz családtag, mindent együtt csinálunk. Árnyékként követ, mindenben részt vesz, mindent látnia, szagolnia kell. Borzasztóan figyel a visszajelzésekre. Ha elbizonytalanodik, hátra csapott fülekkel és kérdő szemekkel néz rám, hogy most merre van az előre. Nagyon szeretne megfelelni, igazán jó kutyus.
Milyen távol van már attól a rémült, mindentől menekülő állatkától, aki volt!
Nagy-nagy szerelemben élünk. Köszönet érte az állatvédők összefogásának, mert nélkülük Beauty ma is a ketrecében sínylődne éhesen, kilátástalanul. Köszönet érte Katának, az Állat és Ember Á.V.E. vezetőjének, aki az amúgy is sok kutyája mellett vállalta 12 söjtöri befogadását, szocializálását. Köszönöm a bizalmat, hogy enyém lehetett a folytatás, és ma már gazdája lehetek ennek a kis CSODÁNAK!

(V. Zsanett, az egyesület örökbefogadója és önkéntese)