Állat és Ember - Törvények, rendeletek

Törvények, rendeletek


Javaslatok a készülő Állatvédelmi Törvényhez
 

Tisztelt Törvényalkotó!

Köszönjük a lehetőséget a vélemény-nyilvánításra. Elnézést, hogy késve tesszük meg észrevételeinket, de az anyagot az ernyőszervezettől 6 napos késéssel kaptuk, így korrekt anyag elkészítése a határidőn belül nem volt lehetséges.

A javasolt módosítások közül számossal nem értünk egyet, illetve több kérdés más szemszögű megközelítését javasolnánk.

Alapvető lenne az állatokat - amelyekről a törvény, de az Állati jogok készülő nyilatkozata is megállapítja: érző, gondolkozó, szenvedni, örülni tudó lények -, kivenni a "tárgy" fogalomköréből. Tárgyak ugyanis erre nem képesek. Jelen pillanatban az állatkínzás és a dologi javak megrongálása azonos megítélésű. Ha a törvény e két dolgot ütközteti és a Ptk. módosítását teszi ily módon szükségessé, nagyon nagy lépést tesz az állatok védelme érdekében.
Javasoljuk az állatok státuszának e szempontból történő átértékelését, és a fogalom tartalmához igazodva új megnevezés - pl. élő javak - bevezetését, és a Ptk. valamint Bt.k. tartalmát ehhez igazítva pl. gázolásuknál a cserbenhagyás fogalmának bevezetését, az ennek megfelelő büntetés kiszabását, csakúgy mint bántalmazásuknál is! Ne essenek egy kategóriába egy fejszével vagy gumilabdával.

A javaslat és a törvény jó gondolatokat tartalmaz, de elfeledkezik az alapról: mindaddig levegőben lógnak a megállapításai, míg a megvalósításához szükséges anyagi forrásokról nem gondoskodik. Példátlan Európában, hogy az állam teljes mértékben kivonul az állatvédelemből, ennek terheit teljes mértékben az elszegényedő lakosságon keresztül a civilekre hárítja.
Kérjük az állatvédelemi törvényben MÁR ELŐÍRT források (termékadók, bírságok) felhasználásával állatvédelmi alap létrehozását! A létező jogszabály ellenére a törvény életbe léptetése óta nem történt ezen a téren semmi, noha a törvény egyértelműen előírja a feladatot!
Kérjük, hogy hasonlóan a költségvetés által kiemelten támogatott célok megvalósítására való rendelkezéshez, pl. a parlagfű elleni küzdelemhez, a jövő évben lehessen az állatvédelmi célokra rendelkezni, kapjon technikai számot az állatvédelem, és erről rendelkezhessen adójuk 1%-ról mindazok, akik a második 1%-ról nem az egyházak javára szeretnének. Javasoljuk továbbá, hogy azon adó 1%-ok, amelyekről egyáltalán nem rendelkeznek az adózók, felhasználásra kerüljenek. Ennek módjára vonatkozóan beadványunkban szintén javaslatot teszünk.

Egyetértünk az egyedi megjelölés kötelezővé tételével. A megoldás módjával kapcsolatban aggályaink vannak: a jelenlegi rendszer kezelője nem alkalmas a feladatra, ezt sokszor bizonyította. A rendszer a tulajdonosváltással az előző tulajdonos adatait törli, így például, ha az új tulajdonos valamiért - pl. telefonszám-változás nem érhető el -, a hozzá beazonosított állat sorsa lóg a levegőben, a régi, ha akarna sem tud segíteni. Az esetleges bűncselekmények (lopás) szintén "elsikálódnak", hiszen a jogos tulajdonos nem tudja igazolni, ha hamis lemondó nyilatkozattal, stb. az állatot levetették a nevéről. Neki így már nyoma nincs.
Kérjük, az állat bevitt adataiból ne legyen semmi törölhető!
Kérjük, az egyedi megjelölés mellett, tegyék kötelezővé a chip regisztrálását is, és dolgozzanak ki egyértelmű - és súlyos - szankciókat megsértőire! Regisztrálás nélkül ugyanis a chip semmivel nem ér többet, mint egy piercing és így, funkcióját vesztve, a vevő megkárosításaként is felfogható.
Kérjük, az eddig nem jól teljesítő MÁOK Kft.-t és az általuk üzemeltetett a Petvetdata rendszert ne intézményesítsék!
Nem kis volumenű a feladat, így az abból befolyó jövedelem sem, ezért kérjük közbeszerzési pályázat kiírását az üzemeltető személyére, és az értékelésbe a szakmai szempontok megítélésére állatvédő szervezeteket is vonjanak be!
Kérjük szíveskedjenek figyelembe venni a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról) szóló 1992. évi LXIII. Törvényt és azzal összhangban megfogalmazni a chipezett ebek és gazdáik személyes adatainak kezelésére jogosult feltételeket.
A tv-ben foglaltakat figyelembe véve, e törvény alapján nem látjuk lehetőségét annak, hogy a petvetdata rendszere és ezzel a MÁOK Kft. az adatkezelési feladatokat végezhetné (5 §.) és különösen a 4/A. § (4): "Az adatfeldolgozásra nem adható megbízás olyan vállalkozásnak, amely a feldolgozandó személyes adatokat felhasználó üzleti tevékenységben érdekelt" miatt.
Kérjük, hogy a chipezett kóborállatok gyorsabb (így költséghatékonyabb) hazajuttatása érdekében kérjenek állásfoglalást az adatvédelmi ombudsmantól, és kapjanak az állatvédő szervezetek is hozzáférést a tulajdonosi adatokhoz!

Erősen problémás az állatvédelem hatósági kezelése: a jegyzők túlterheltek, az állatvédelem csak nem-szeretem feladataik sorát növeli, nem elkötelezettek, és mint az rengeteg esetben bebizonyosodott: nem ismerik az állatvédelem terén fennálló jogaikat és kötelezettségeiket, nem járnak el, vagy nem a törvényben rögzített módon.
Kérjük, a jegyzők részére a témában - az állatvédelmi törvényben rájuk rótt jogkörök, kötelezettségek - kötelező, írásbeli vizsgához kötött oktatás tartását beiktatásuk előtt. Kérjük ezen kívül perspektívikusan akár a jegyzői szervezeten belül, akár rendőrségekhez kötődően állatlétszám vagy lakosságszám alapján, nem szigorúan közigazgatási terület-elven, nem az állományhoz tartozó, függetlenített állatvédelmi felelős kijelölését, olyan kompetens személyt, aki ilyen témákban tájékozott!

Mivel Magyarországon állami menhelyi férőhely nincsen, civil szervezetek és magánszemélyek gondoskodnak - amilyen arányban képesek - a bajba jutott állatokról, eért nem tartjuk helyénvalónak, és diszkriminatívnak érezzük a szervezetek közötti megkülönböztetést annak alapján, rendelkeznek-e menhellyel vagy sem. A menhellyel nem rendelkező szervezetek semmivel nem végeznek kisebb volumenű, horderejű vagy rosszabb minőségű munkát, megkülönböztetésük így indokolatlanul diszkriminatív, és sok esetben hátrányos helyzetbe hozza őket: pl. pályázatokból eleve ki vannak zárva. Ez annál is kevésbé magyarázható, mert egyaránt közhasznú tevékenységet végez és közhasznú fokozatban van mindkettő.
Kérjük tehát a menhellyel rendelkező és nem-rendelkező szervezetek egységes elnevezéssel illetését - javaslatunk: állatvédő szervezetek -, egyenlő megítélésüket, és közöttük a megkülönböztetés tilalmát!

Mivel a lakosság elszegényedése, csökkenő jövedelme és a bevezetendő új adójogszabályok közgazdászok előrejelzése szerint a civil szervezeteknek befolyó 1%-os felajánlásokat várhatóan 50-60%-kal csökkentik, a civilek minden eddigi tartalékukat felélték, nincs mihez nyúlniuk, nem lesznek képesek az eddigi szinten teljesíteni, ami állatvédelmi katasztrófahelyzet kialakulásával fenyeget.
Kérjük, gondolják át ezt, és végezzenek megfelelő korrekciókat, amelyeknek köszönhetően az állatvédő szervezetek nem szegényednek tovább, hanem a törvénymódosítások miatt előreláthatóan növekvő feladataikhoz legalább a jelenlegi eszközökkel rendelkeznek! Ellenkező esetben a kóborállat helyzet kezelhetetlenné válik, a tömegesen kóborló oltatlan állatok egészségügyi vészhelyzetet teremtenek!

A legmesszebbmenőkig nem értünk egyet fentiek alapján az ebadó bevezetésével! Az embereknek napi gondjaik vannak, terheik nem növelhetők! Ha mégis ez történik, kénytelenek lesznek "terheiktől" - állataiktól - nagy számban szabadulni, ami az államot sújtó állategészségügyi rizikók (már leküzdött fertőző megbetegedések, pl. veszettség, de egyéb az állatok körében tapasztalható fertőző betegségek) robbanásszerű növekedéséhez vezet. Ugyan ilyen okból nem javasoljuk - befogadott állatok esetén - a létszám maximalizálást. Ha a többlet az utcára kerül, sem az állam, sem a civilek nem tudnak róluk európai módon gondoskodni, nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel. Alternatíva csak a tömeges kiírtás maradna, ami - a módosítási elképzelésekből látszik, érezhető rajtuk a humánum - nem gondolnám, hogy a törvényalkotó szándéka, vagy európai környezetben elfogadható lenne (Románia esetében már ez - azaz a kiírtás - történik, és igen komoly civil kezdeményezésű bojkott indult az ország ellen Európa-szerte).

A helyzet egyesületünk szerint ebadó nélküli felállásban a következőképpen lenne kezelhető:

Lépésekről beszélünk, sorrendjük egyértelmű, ám szűk időintervallumon belül kellene megvalósítani, és alapfelvetésben ösztönző és nem szankcionáló megközelítésben

a) CHIPEZÉS
Első adatként igen rövid időn belül az állat+tulajdonos megfeleltetést kell biztosítani egyedi azonosító jelölés révén. Ennek megtörténte után van ugyanis csak mód a törvénykövető magatartás ellenőrzésére vagy kikényszerítésére.
A lakosságot alapvetően ÖSZTÖNÖZNI kellene, az élet minden területén történő szankcionálásba ugyanis belefáradt, javai nincsenek, a büntetések már nem igazán behajthatók. Ösztönzéses alapon a következőképpen lehetne az egyedek chipezését megvalósítani.
- INGYENES chipezés a szabályozás hatályossá válásától számított 3 hónapon belül,
- pl. 2.000 Ft - a szabályozás hatályossá válásától számított 3-6 hónapon belül,
- pl. 4.000 Ft. - a szabályozás hatályossá válásától számított 6-12 hónapon belül.

Túlzó a törvénytervezethez tett felvetésekben szereplő chipezési összeg, hiszen a legjobb minőségű chip is (pl. Alvic) 650 Ft+ÁFA áron beszerezhető. Hatása csupán az állatorvosok/MÁOK extra-profitja, a lakosság részéről az ellenkezés lenne.

Finanszírozás
Figyelemmel a fent megadott chip árra, a korában ingyenesen biztosított chipek utófinanszírozását a későbbi chipbeültetésekből befolyó összeg illetve a fent javasolt megoldás: a következő évben legyen az pont arra figyelemmel, hogy a lakosság anyagi kapacitása már nem teszi lehetővé, az adó 1%-ok között egyike a kiemelt céloknak (az 1%-ról nem rendelkezők, vallástalanok, célt megjelölni nem tudók 1%-ának gyűjtőalapja) biztosíthatná, és ezen a módon a törvénykövető magatartás (chipezés kötelező) lehetővé válna a szegényebb rétegeknek is.
A chipezés elvégeztetésre türelmi időt kellene megállapítani (a fentiek szerint egy év).
Ezt követően: ha a rendőr (közterület felügyelő) chipezetlen kutyát fog: 30 ezer helyszíni bírság, mely az ÁLLATVÉDELMI ALAPBA KERÜL.
Az egyértelmű megfeleltetésnek köszönhetően
- az állat különösebb költségek nélkül azonnal hazajuttatható: már önmagában ebből (sintértelepi elhelyezés) döbbenetesen rövid időn belül megtérülne az államnak az ingyenes chipezés,
- a másokat veszélyeztető (agresszív, önsétáltató, baleseti veszélyhelyzetet előidéző) állat gazdája megállapítható,

Ha a chipezés a fentiek szerint megtörténik
- ezzel lényegében már készen is van, az ebnyilvántartás alapja, hiszen csak a törvényszegően nem-chipezett állatokat kell feltárni, de ennek költségét fedezi az ilyen esetekre előírt bírság,
- megvan a megfeleltetésen keresztül a hazajuttathatóság alapja (hatalmas összegek takaríthatók meg a sintértelepi tartózkodás kiadásainak csökkentésével) és felelősségre vonhatóság lehetősége is (elhagyó megtalálható, a tolvaj egyértelműen tetten érhető, stb.),
- a chip-nyilvántartásra alapuló egységes (és egyetlen) nyilvántartás tartalmazná az oltásokat is, így nem kellene két nyilvántartást vezetni (költséghatékonyság).

Második lépésként, de lényegében párhuzamosan
a) IVARTALANÍTÁS:
Finanszírozása:
Lehetséges módok:
- az állam részfinanszírozását vállal, és hogy elkerüljön egy Romániához hasonló helyzetet, EU-pályázatokon vesz részt, nemzetközi állatvédelmi szervezetektől kér segítséget (több felajánlás volt már erre). Az állami részfinanszírozás nem többletforrások bevonását jelenti: átcsoportosítani kellene csak a sintérfinanszírozásból erre a sokkal kifizetődőbb, a jövőben hatványozottan megtérülő célra;
- bevezeti a reklámokhoz - vizilótól a pókon keresztül - bármilyen állatot használók állatvédelmi adóját, valamint az állatok részére készült termékek árába pl. 0,5% mértékben állatvédelmi adót épít bele. A táp- és felszerelésgyártók ugyanis az állatok hasznát húzzák, terheiket viszont, ha az állatok segítségre szorulnak, egyedül az állatvédők viselik. Szinte nincs olyan reklám, amin NE lenne állat, hiszen jó érzést kelt - és ingyen préda, mert - szemben a modellekkel, nekik nem kell fizetni.. ezzel szemben (pl. bankok nagy előszeretettel használják az állatokat, kihasználják a reklámértéküket, mégis, az állatokért semmit nem tesznek.
Aki tehát akár fotó, akár bármilyen grafika, rajz formájában reklámon, terméken bármilyen állatot ábrázol, vagy a nevét használja (igen, akár a Boci csoki is) fizessen. Hatalmas pénz folyna be ebből, és végre nem azokat sújtaná, akik a legszegényebbek, hanem - hiszen eladáskor realizálódna - azokat, akiknek a vállalkozása "megy".
Ebből az összegből és az állam által biztosított alapból ivartalanítási pályázati alapot kellene létrehozni, melyet pl. valamelyik már bevált pályáztató szervezet kezelne, oly formában, hogy az állatvédő szervezetek pályázhatnak, hogy környezetükben ivartalanítási programokat menedzseljenek: mivel ők érdektelen civil szervezetként - ingyenesen végeznék ennek elszámolását is. Bár önszerveződés alapján, de működő példa erre a Zöld Zebra Állatvédő szervezet által kidolgozott rendszer: a szervezet kezelné, szervezné, adminisztrálná, és ellenőrizné a teljesítést. Ivartalanítási árakról a helyi állatorvosok közül a legmegfelelőbb ajánlatot tevővel szerződne, és fényképekkel, a résztvevők adataival, aláírásával dokumentálná a megtörténtét. A műtét közbeni fényképekkel és a tulajdonos aláírásával, azzal hogy a pénzt "közvetítő" kezeli, kizárhatók, de legalábbis minimális szintűre lennének visszaszoríthatók a visszaélések. Az állatvédő szervezetek elemi érdeke ugyanis, hogy ez megtörténjen. Gondolkodni lehet a tulajdonos részéről történő részfinanszírozásáról is, ez azonban csak lelassítaná pénzhiány miatt a folyamatot, és addig új almok születnek. Az országosan, fajtánként lehozható alomszám megállapítását évente kellene végezni, a fajtánként megállapított felvevő piac fényében.

Az ivartalanítási kötelezettség chipezéshez hasonló módon történő teljesítésével (progresszív módon nőne az ára, először akár INGYENESEN, majd egyre nagyobb tulajdonosi részfinanszírozással, végül BÜNTETÉSSEL), az állomány igen gyorsan visszaszorítható lenne.
Kérjük az ivartalanítást kötelezővé tételét, ami alól mentesség csak meghatározott évi díj lerovása mellett lehetséges, alomlehozatal pedig alom-lehozatali díj ellenében! Javasoljuk a törvényhozónak a holland, modell tanulmányozását, ott ugyanis az alom - és ezáltal: állatlétszám-szabályozást humánus módon megoldották. Hollandiában pl. eves engedélyezett kölyökkutya kvóta megállapításával, amelyre alom-lehozatali engedélyt kell - pénzért - kiváltani, és ez fajtatiszta és keverék kutyákra egyaránt igaz.
Tévedés azt hinni, hogy csak a keverék kutyák a kóbor illetve leadott állatok! Igen nagy számban vannak kidobott fajtatiszta egyedek közöttük!

Mindaddig nem lehet az állatállományt kezelhető méretek között tartani, míg a szaporítókat fel nem számolják!
A szaporítók minden szakmai ismeret nélkül, tömegesen, pincékben, ólakban, titokban "gyártják" tonna számra a kölyök kutyákat, az állatjóléti előírások teljes figyelmen kívül hagyásával! Ez az így is kezelhetetlen méretű populációt tovább generálja, az állományt elkorcsosítja, hiszen a tenyészpárok kiválasztása szakmai hozzáértés nélkül történik.
A harc ellenük kötelesség, mert
a) ezek az állatok (nem kapják meg az oltásokat, nem féregtelenítik őket), állategészségügyi veszélyforrást jelentenek,
b) a tartási módjukkal - a brutális tartás mellett realizálható csak extra profit - a törvény állatjóléti előírásának minden létező pontját többszörösen megszegik,
c) tevékenységük alapja a jövedelemadó törvény folyamatos, üzletszerű megszegése, lévén, hogy a telepek titkosak, és jövedelmük után nem adóznak.
Kérjük, a törvény foglalkozzon a szaporítók kérdésével és tegye lehetetlenné működésüket és kártételüket törvényi úton!

Kérjük az "állatvédelmi kalapba" helyezni a közterület-felügyelők által állatok miatt kivetett büntetéseket!
Büntetik a tulajdonosokat, ha a kutya póráz nélkül sétál, miközben számos olyan kerület van, ahol kutyafuttatók egyáltalán nincsenek, vagy számuk, és nagyságuk igen csak alulméretezett, a cél "futtatás" feladatra alkalmatlanok "még egy labdát se lehet eldobni".
Kérjük, hogy büntetést ilyen okból csak akkor alkalmazzanak, ha már biztosították a törvénykövető magatartás lehetőségét (kutyafuttatók)! A befolyó összegeket pedig újabb ilyenek létesítésére használják fel!
Büntessék viszont azokat, akik kutyájuk ürülékét nem szedik fel!
Általában: minden állat miatt kirótt bírság, büntetés az állatok érdekét szolgáló célra fordítódjék, átlátható, társadalmilag ellenőrizhető módon!

Életszerűtlen a törvényjavaslatban az a felvetés, hogy az elhalt állatot három évben egymás után be kelljen jelenteni! Az élet minden más területén a hatóságok felé tett egyszeri bejelentés elég.
Kérjük az állat halálával kapcsolatban csak EGYSZERI, nem háromszori bejelentési kötelezettség előírását!

Az állattartási kultúra sok helyen igen alacsony, az állatnak a minimális komfortot nem biztosítja.
Kérjük, vezessék be az állattartástól történő szankciót eltiltást a törvénybe! Ha valakivel szemben már volt állatjóléti okból eljárás, a helyi jegyző gyorsított eljárásban rendelhesse el annak lezártáig ideiglenes, elmarasztaló eredménnyel történő lezárását követően pedig mindörökre tartó eltiltását az állattartástól!

A rágcsálók védelme véleményünk szerint nem szerepel kellő súllyal, a macskáknál pedig égetően szükséges lenne a vadon élő kóborállatok ivartalanítása, majd ivartalanítás után az élőhelyre visszajuttatása, más formában ugyanis a probléma szintén nem kezelhető, számuk miatt elhelyezésük nem lehetséges.

Köszönjük, hogy felvetéseinket elolvasták, reméljük, többet hasznosnak találnak, és a törvényben találkozunk ezekkel! Az anyag teljes tagságunk véleményét tükrözi, ugyanis fontosságára tekintettel éves közgyűlésünk egyik napirendi pontja volt.
Köszönettel vennénk, ha a törvény kidolgozásának további fázisába véleményezésre bevonnának, az elgondolásainkban esetleg nem kellő részletességgel kifejtett ötletek további tisztázásával kapcsolatban tisztázatot kérnének!

A közös munkához nagyon sok sikert kívánunk!

Az "Állat és Ember" Állat- és Természetvédő, Kulturális és Szabadidő Egyesület részéről:

Takács Katalin, elnök